A fiúk között nemzetközi szinten még nem születtek ennyire kimagasló eredmények, mint ebben a szezonban. A dobogós szerepléseket a legrangosabb FIS versenyekről Trunk Tamás és Úry Bálint szállította. Ennek apropóján mindkettőjüket értékelésre kértük fel, gondolataikat egy-egy cikkben osztjuk meg.

Sporttörténelmi sikerek a magyar sízőktől - Trunk Tamás

- Az U16-os fiúk között az utóbbi 10 évben nem volt dobogós helyezés, de a szakemberek szerint valószínűleg előtte sem. A rendkívüli éremgyűjtő széria Pokal Lokán, Szlovénia kiemelt versenyén kezdődött, ahol a harmadik helyezést szereztél. Milyen volt átélni a pillanatot a dobogón a Pokal Lokán?

- Hihetetlen érzés volt Magyarországot képviselve a dobogón állni ebben a nagyon erős mezőnyben. A srácok egy részével már Andorrában, a Trofea Borrufa-n és Szlovákiában, a vratnai versenyen találkoztam. Az előző versenyeken óriás-műlesiklásban álltam dobogón, de éreztem, hogy szlalomban még többet tudok nyújtani, és ennek nagyon örültem.

- Mennyire tudtad magadból kihozni a maximumot?

- Abszolút a legtöbbet hoztam ki magamból. Persze az időjárás nem kedvezett nekem Szlovéniában, a ködös, esős rajtot pont én, és a hozzám közel rajtolók kapták el, de ez egy ilyen sportág. A második menetben még jobb teljesítményre lehettem volna képes, de ezt nagyon nehéz utólag elemezni. Nagyon örültem annak is, hogy a franciaországi Barcelonette-i versenyen, a FIS Young Citizen nemzetközi kupán alpesi összetettben és óriás-műlesiklásban győztem, de szereztem második és harmadik helyezéseket is.

- Mit tanultál a versenyekből?

- A versenyek azért jók, mert valóban mindig valami más tanulságot hordoznak. Nincs két ugyanolyan helyzet, újabb és újabb embereket ismersz meg. Vannak technikai tanulságok is, a pályatűzések egyre kevéssé okoznak meglepetést, ez jó érzés. Mindig van egy-egy sportoló személyiség, akit megcsodálok. Vratnán például a győztes orosz srác hidegvérűségét, és nyugalmát lehetett megtanulni. Andorrában az angol srácok sportszerűsége fogott meg. Zágrábban a horvátok alázatossága, a sísport szeretete, és az előítélet mentesség fogott meg.  Amikor megnyertem a szlalomot, nagyon jó érzés volt, hogy az ottani nagy öregek elismertek. Ezeket a jó dolgokat próbálom átvenni.

- Az előző szezonhoz képest miben fejlődtél? Mi más?

- Először is nagyon sokat edzettem. Fontos volt az alapozás, az állóképesség fejlesztése, a koordináció fejlesztése, ezen tavaly tavasztól dolgoztam. Érdekes, hogy nagyon sok, úgymond pályán és iskolán kívüli szellemi elfoglaltságom volt. Talán önbizalmat adott az, hogy elkezdtem videózni a sneakerkultúráról. Minden egyes videó szinte felér egy pályanézéssel és rajttal, úgyis gondolok rá. A koncentráció, és az, hogy egyszerre és egyszer kell jól csinálj valamit, szerintem az nálam emiatt fejlődött sokat.

- Milyen célokkal vágtál neki a szezonnak? 

- A szezonban nagyon-nagyon sokat versenyeztem, talán a legtöbbet a magyar mezőnyből, amikor pedig tudtam, részt vettem Alsó-Ausztria kupasorozatán, ahol öt futamgyőzelmet szereztem, és a nemzetközi versenyeken a januári, vratnai verseny óta veszek részt. Igazából hittem abban, hogy amit beletettem, az idén ki fog jönni, de ugye itt soha nincs bizonyosság. Mindig más a pálya, a hóviszony, úgymond cél nem volt, csak egy kis izgalmas, jó érzés, mert az edzéseken tél elején jól mentem. Ilyenkor persze nem lehet tudni, mire lesz elég. Idén ez valóban hosszú szezon lett, még van hátra versenyem az olaszországi Abetone-ban a Pinocchio.

- Érdekelnek a gyorsasági számok is?

- Az életemben sok olyan fordulat van, ami úgymond nem tipikus.  Nem igazán voltam tehetséges, és bár itthon a legjobbak közé tartoztam, de ez nem feltétlenül elég. Elhittem, hogy sikerülhetnek dolgok. Manapság a digitális világban videókkal fejezik ki magukat a fiatalok, én mégis először könyvet írtam, és akkor sem gondolkodtam azon, hogy esetleg nem így kellene csinálnom. Sosem gondoltam volna, hogy videókat fogok készíteni. Ez úgy jön a kérdésedhez, hogy ha röviden kellene válaszolnom, akkor azt mondanám, nem szeretem a gyorsasági számokat, de nem vagyok benne biztos, hogy ez így marad. Sőt. Ez is alakulhat másképp. 

- Mi az álmod, és szerinted mikor reális, hogy elérd?

- Álmom az olimpiai sikeres szereplés, hiszen az Magyarországhoz köthető, és persze mi más, mint még több sikeres nemzetközi szereplés. A srácokkal már megismerjük egymást a nemzetközi versenyeken, ez óriási érzés, és szeretem a versenyek hangulatát a megmérettetés közben is, hiszen nemzetközi barátságok szövődnek. Még kiderült, hogy sneakerhead srácok is vannak a nemzetközi mezőnyben, így van miről beszélgetnünk. Nem tudom, mi a reális, és ezen nem is igazán gondolkodom, hiszen az inspiráló találkozások, álmok viszik nálam előre a dolgokat, adnak motivációt a napi kemény munkához és a sok utazáshoz.

- Mi az erősséged, és mi a fejlesztendő feladat előtted?

- Én ezt a síelést mindig alkotásnak fogtam fel, szeretem a rebound-ot, ahogy visszaad a léc, a kanyarokat. A versenyszellem is megvolt bennem persze, de ebből a szempontból kicsit későn érő típus vagyok talán. Igazából nagyon sokat dolgoztam ezekért az eredményekért, és talán a gyors koordinációmat próbáltam a legtöbbet fejleszteni. Nem titok, hogy időzítéses gondjaim vannak az óriás-műlesiklásnál, ami néha eltűnik, néha meg előjön, ezen kell dolgozzak. Van egy nagy dobozom, amit mindenhova magammal viszek, azon ugrálok. Tulajdonképpen a kabalámmá vált, és már apukám is megszokta, hogy magunkkal visszük mindenhova, még akkor is, ha elvileg az autónkba sem fér be a sok csomag miatt, akkor is.

Trunk Tamás legjobb eredményei:
Pokal Loka SL 3. hely
Zágráb SL 1. helyól
Topolino (Alpe Cimbra) SL. 8 hely ( ez a legértékesebb, mivel ezt a versenyt tartják a nem hivatalos serdülő világbajnokságnak)

OB SL és összetett 1. hely